OPEL történelem

Korábban már megírtuk, hogy a Magyar Veterán Opel Klub a 2023. évi AMTS rendezvényen, az Opel márka Olympia Rekord és Rekord modellsorozatát állítja ki. Azt is megírtuk, ezzel a kiállítással arra emlékezünk, hogy 1953-ban, azaz hetven évvel ezelőtt mutatta be az Opel, az első, már háború után tervezett modelljét.  Felmerülhet a kérdés, hogy miért kellett a háború befejezésétől számított, hosszúnak tűnő nyolc évet várni arra, hogy a háború előtti legnagyobb európai autógyártó (a világ legnagyobb autógyártójának leányvállalata), egy új modellt hozzon ki. A következőkben erre próbálunk választ adni:

• 1940-ben a nemzetszocialista német kormány először megtiltotta a polgári használatra történő személyautógyártást, és hadiüzemi termelésre utasította az Opel konszernt, majd 1942-ben államosította azt.Mindennek okán a cégnél megszűnt a személyautógyártás, a háború időszaka alatt a teherautó-, az mPI terepjáró-, és egyéb hadiipari eszközök gyártása zajlott. A GM és az Opel között a háború időszakára megszűnt minden kapcsolat. A GM csak 1948. november elsején kapta vissza a német államtól az Opel céget, és annak  rüsselsheimi gyárát. Az Opel másik nagy gyárát, az orosz megszállási övezetbe került brandenburgi gyáratviszont az Opel nem kapta vissza.
• A visszaszerzett rüsselsheimi gyár súlyos háborús károkat szenvedett. A GM tőke-, és technológiai segítségével, a gyárújjáépítése megindult, és 1950-igfejeződött be. A korszerű és hatékony gyártástechnológia meghonosításához azonban modernizálásra is szükség volt. 1951-ben a rüsselsheimi gyár belterületén egy hét kilométer hosszú tesztpálya létesült, 1954-re pedig olyan új gépsorokat sikerült üzembe állítani, melyek 60%-kal megemelték a gyártási kapacitást. Ebben az évben indult az Opelnél - az NSZK-ban, az akkor legnagyobb ipari projektnek számító - beruházás, egy új karosszériaüzem létesítése, melybe a présnyomó és összeszerelő üzemek is helyet kaptak. Egészen 1956-ig tartott az a helyreállítási, modernizálási időszak, amelynek végére az Opel ismét az európai autógyártás élvonalába  küzdötte fel magát. 
• A személyautógyártás újrakezdésének lehetőségeit meghatározta a rüsselsheimi gyárat 1945-től irányító amerikaiak, és a brandenburgi gyárat irányító oroszok közötti megállapodás, melynek keretében az 1935-től Rüsselsheimben készülő Kadett háborút átvészelő gyártósorát és műszaki dokumentációit átadták az oroszoknak. Az oroszok a gyártósort Moszkvába szállították,és Moszkvics márkanév alatt továbbgyártották a háború előtti Kadettet. Cserébe viszont a szovjetek,az Olympia karosszériaelemeit gyártó, orosz megszállási övezetben lévő üzemnek a gépsorát adták át Rüsselsheim számára. Mindezek következtében az Opel számára a háború előtti Olympia modell újragyártására teremtődött meg a lehetősége.

A háború után az Opel, a háború előtti 25 000 fős dolgozógárda helyett 7000 fővel, egy romjaiból újjáépülő gyár építési munkálatai között, a gyártóberendezések, kéziszerszámok, öntőformák, és nyersanyagokjelentős hiányában kezdte meg 1946 júliusában a Blitz teherautók, 1947 augusztusában az Olympia, és 1948 októberében a Kapitän háború előtti modelljeinek gyártását. Az Opel ebben az időszakban a gyár-, és gyártósorok újjáépítésével, a háború előtti modellek ismételt gyártásbavitelével volt elsősorban elfoglalva. A háború utáni trendeknek megfelelő, modern pontonkarosszériás modell megtervezése csak évekkel a háború után tudott beindulni.A konkurens német autógyárak hasonló, vagy jobb, vagy rosszabb helyzetbenvoltak, mint az Opel. A legjobban a VW művek járt, az angol irányítás alá került gyárnak, az angol vezetés hathatós segítségével, már 1945 végén sikerült beindítania a Bogár gyártását. A Mercedes – hasonlóan az Opelhez - 1947-ben indította újra személyautógyártását egy háború előtti modellel, és szintén 1953-ban hozta ki első háború után megtervezett modelljét (a 180-as Pontont). A Ford 1948-ban indította személyautógyártását, és az Opelnél egy évvel korábban, 1952-ben hozta ki új pontonkarosszériás modelljét (Taunus 12M). A legrosszabbul azok az autógyárak jártak, akiknek az autógyártó kapacitása a szovjet megszállási zónába került. A BMW csak 1952-ben, az Auto Union pedig 1950-ben tudta újraindítani a személyautó gyártását. A toronymagasan legelső, háború után megtervezett nyugatnémet személyautó a Borgward csoporthoz tartozó,  1949-ben bemutatkozó, pontonkarosszériás Hansa 1500-as volt.
Következő írásunkban az 1953-57 között gyártott Olympia Rekord modellel fogunk foglalkozni.

Dr. Türr István