OPEL történelem Bevezető

Korábban, honlapunkon és internet oldalakon már közzétettük, hogy a Magyar Veterán Opel Klub megtisztelő felkérést kapott arra, hogy kiállítóként vegyen részt a 2023. évi AMTS rendezvényen. Klubunk döntése szerint, az Olympia Rekord-, és a Rekord szériák modelljeit állítjuk ki a Rendezvényen. Ezeknek a modelleknek a kiállításával egy olyan hetvenéves évfordulót ünnepelhetünk meg, amely két szempontból is nagy fontossággal bír. Egyrészt az 1953-1986 között, 33 éven át gyártott, két egymástól nehezen elválasztható modellsorozat születését ünnepelhetjük, mely sorozatok nagyon fontos szerepet töltöttek be az Opel márka történetében, másrészt a hetven évvel ezelőtt bemutatott 1953-as Opel Olympia Rekord, az Opel konszern második világháború utáni talpra állásának a reprezentánsa, mivel az elsőolyanszemélygépkocsija a márkának, melyet a háború után terveztek meg.
Aki a második világháború és az azt követő évtized történéseivel kevésbé foglalkozik, meglepődhet azon, hogy a háború befejezésétől számított nyolc évnek kellett eltelnie, amire a világ legnagyobb autógyártójának, a GM-nek az európai részlege elő tudott állni, egy új tervezésű személyautóval. Úgy gondoljuk, erre a kérdésre érdemes részletesebben kitérni.
1936-ban, az Opel   120 293 járművel a legnagyobb európai autógyártóvá vált (1914-ben,3335  legyártott járművelmár Németország legnagyobb autógyártója volt, az I. Világháború okozta visszaesés után pedig 1928-ban 42 771 legyártott gépjárművel, újra elfoglalta ezt a pozíciót). 1939-ben a Konszern 25 000 alkalmazottat foglalkoztatott, gyártmányai között a népautó Kadett, a középkategóriás Olympia, a felsőkategóriás Kapitän és a luxuskategóriába tartozó Admiral egyaránt megtalálható volt, és 1940 októberében, a futószalagról legördült az egy milliomodik Opel, egy Kapitän modell. Ezt követően azonban rosszra fordult a konszern helyzete. A háborúra készülő német állam rendeletileg betiltotta a polgári célra történő személygépkocsigyártást az országban, majd államosította más autógyárak mellett az Opel céget is. A GM-mel megszakadtak az Opel kapcsolatai, a személyautógyártás lényegében leállt, a háború alatt a teherautók, az mPI terepjáró, mentőautók, és más hadiipari termékek gyártása zajlott. A háború végére, az Opel rüsselsheimi és brandenburgi gyárai súlyos károkat szenvedtek, újjáépítésük 1950-re fejeződött be, modernizálásuk, bővítésük az ötvenes évek első felében történt meg. A GM csak 1948 november 01-jével tudta az Opel céget visszavásárolni a német államtól. Ugyanakkor a győztes hatalmak a háborút követően megszállási övezetekre osztották Németországot, és a saját övezetükben átvették a nagyobb termelési üzemek irányítását. Rüsselsheim amerikai, Brandenburg szovjet megszállási övezetbe került. A szovjetek a brandenburgi Opel-gyár termelőeszközeit felpakolták és hazavitték. Továbbá megállapodást kötöttek az amerikaiakkal, hogy az amerikai irányítás alatt álló rüsselsheimi gyárból, háborús jóvátétel címén elvihessék a háború előtti Kadett modell gyártósorait, továbbá a modellnek és gyártástechnológiájának a műszaki dokumentumait. Így született meg Moszkvában a Moszkvics 400-as gépkocsi, mely a háború előtti Kadett modell továbbgyártott verziója volt. A szovjetek az amerikaiakkal kötött megállapodás alapján viszont átadták Rüsselsheim számára, az orosz zónában található, a háború előtti Olympia modell egyes karosszériaelemeit készítő, gyártóeszközöket. Így Rüsselsheimben, 1947-re lehetővé vált a háború előtti Olympia modell gyártásának újraindítása, mely modellt 1949-ig változatlan formában, majd 1950-ben és 1951-ben némileg modernizálva összesen 156 870 példányban 1953-ig gyártottak.Ezt a példányszámot érdemes annak tükrében értékelni, hogy 1950-ben a német havi átlagfizetés 223 márka volt, az 1,5 literes 37 lóerős Olympia ára pedig ugyanebben az évben 6400 márkáról indult. Egy 25 lóerős, „perecablakos” VW Bogár Standard változat ekkor 4400, az Export változat 5150 márkába, az 1,2 literes, 34 lóerős Ford Taunus Standard 5980 márkába került. A háború előtti Olympia újragyártásba vitele mellett az Opelnél lázas tervezőmunka zajlott egy modern megjelenésű jármű piacradobása érdekében, ennek a munkának az eredménye lett az 1953-as Olympia Rekord modell. 1953-ban az Opel termelése elérte a második világháború előtti szintet, 1954-ben pedig új gépsorok üzembeállításával 60%-os termelésnövekedést könyvelhetett el. A háború utáni fejlesztések keretében 1951-ben az Opel új, modern hét kilométeres tesztpályát épített a rüsselsheimi gyár területén belül,és 1954-ben – az NSZK legnagyobb ipari projektje keretében – új karosszéria gyártó üzem építése is megindult. 1956-ra az évi gyártási mennyiség meghaladta a 200 000 darabot, és legördült a szerelőszalagról a kétmilliomodik Opel gépkocsi, egy Kapitän modell. Megállapíthatjuk, hogy 1953-ra az Opel kiheverte a háborús károkat, veszteségeket, és dinamikus fejlődésnek indult. Más német-, nyugatnémet autógyáraknak is több évébe tellett, mire személyautógyártásukat a háború után be tudták indítani. A Mercedes az Opelhez hasonlóan 1947-ben, a Ford 1948-ban, az Auto Union 1950-ben, a BMW 1952-ben indította újra személyautógyártását. Kivételt képez az angol megszállási övezetbe került VW, mely angol irányítás mellett 1945 végén már be tudta indítani a Bogár gyártását. A háború utáni új tervezésű, modern gépkocsik lassan, több év elteltével jelentek meg a német utakon (a VW Bogár háború előtti tervezésű modell). A Mercedes, az Opelhez hasonlóan 1953-ban hozta ki pontonkarosszériás, modern gépkocsiját (Mercedes 180), ez a Fordnak (Taunus 12M) egy évvel előbb, 1952-ben sikerült, és az első fecske, a Borgward csoporthoz tartozó Hansa márka 1500-as modellje volt 1949-ben.
Következő írásaink témái az Olympia Rekord és Rekord sorozat egyes modelljei lesznek.

Dr. Türr István